Megkeresésünkre cáfolta az MNB a Világgazdaság azon értesülését, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója az Egyesült Államokba utazott volna, hogy vevőt találjanak az MKB-nak. Úgy tudjuk, annyi igazságtartalma van az értesülésnek, hogy Balog Ádám Londonban tárgyal.
Átlépte az 1000 milliárd forintot a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában, vagyis 2013 októbere óta kötött hitelszerződések összege. A 2013 nyarán lebonyolított első szakasszal együtt összesen már több mint 1700 milliárd forint jutott el így az MNB-től a vállalkozásokhoz.
Matolcsy György jegybankelnök nem vett részt a keddi kormánykonferencián, az MNB pénteki indoklása szerint ez elvi okokkal függ össze - írja az Index.
Az utolsó pillanatban kimentette magát Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és nem ment el a kedden megtartott kormányzati konferenciára - tudta meg az Index.
Újabb luxusingatlanok kerültek a jegybank tulajdonába - derítette ki a Magyar Nemzet. A svábhegyi Mátyás király út 44. szám alatt található villát még februárban vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, több mint 1 milliárd forintért. A várnegyedben pedig az Úri utca 72. szám alatt vettek egy mintegy 800 milliós ingatlant.
A Budapesti Corvinus Egyetem fellélegezhet, a közgazdaságtudományi képzés a társadalom- és gazdálkodástudományi karral együtt megmarad, nem olvasztják be sem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe, sem más intézménybe - értesült kormányzati forrásból a Figyelő. Ugyanakkor a lap úgy tudja, ez nagy részben annak a jegybank és a Corvinus által nemrég aláírt együttműködési megállapodásnak köszönhető, amelynek eredményeként nemsokára 50-60 jegybanki munkatárs - köztük Matolcsy György elnök - érkezhet az MNB-ből az egyetemre, hogy előadásokat és kurzusokat tartson.
A keddi jegybanki bejelentéssel és számos egyéb, régebb óta látható hazai, illetve nemzetközi témával együtt úgy tűnik, hogy érdemes lehet elgondolkodni a forint gyengülésére játszó pozíción. Megítélésem szerint ugyanis a kilátások inkább a forint gyengülése, mint folytatódó erősödése irányába mutatnak. Természetesen vannak kockázatok is ezen meglátás kapcsán, és természetesen sok múlik egy ilyen piaci tranzakció időzítésén is. De lássuk előbb, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre az első mondatban utalok!
Március óta ötször vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amivel a világ legtöbbször lazító jegybankjának számít idén. A három évig tartó, két részes kamatvágási ciklussal 7-ről egészen 1,35 százalékos történelmi mélységig jutott a magyar alapkamat. Mi az alábbiakban a jegybanki kamatpolitika idei teljesítményét értékeltük a cikluszárás apropóján, pont ahogy tettük ezt tavaly is. Érdemi kifogásunk most sem az időzítéssel, sem a kockázatokhoz való viszonyulással nem volt, ellenben a jegybank vezetése felől érkező kommunikáción bőven lenne még mit javítani. Ráadásul a jegybankelnökünk beszédeiben még mindig nagyon sok a baki.
Véget ért a jegybank második kamatcsökkentési ciklusa is - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Ezzel tehát a korábbi 24 után további 5 vágással, 1,35 százalékra került a magyar alapkamat. A kamatdöntési közlemény szerint ez azért következett be, mert az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Matolcsy és a közlemény is hangsúlyozta, hogy hosszú ideig az 1,35%-os szinten szeretné hagyni az alapkamatot az MNB. Ma kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfő Nagy Mártont jelöli az MNB alelnöki posztjára, amelyről tegnap mondott le Balog Ádám, hogy az idén már várhatóan nulla közeli eredményt produkáló MKB elnök-vezérigazgatói posztját töltse be. Az MNB ma újra jelezte, hogy az autóhitelesekkel is kezdeni kell valamit, a forintosítás levezényléséhez szükséges eurómennyiség pedig már rendelkezésre áll.
Egy hónappal azután, hogy friss inflációs előrejelzést tett közzé a jegybank, ma a Monetáris Tanács még egy utolsót vágott az alapkamaton, majd azt jelezte, hogy az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Éppen emiatt Matolcsy György jegybankelnök ma bejelentette a sajtótájékoztatón, hogy véget ért a 3 évig tartó, egy szakaszt leszámítva folyamatos kamatcsökkentési sorozat. A Monetáris Tanács kamatdöntési közleményének utolsó, általában az iránymutatást tartalmazó mondata szerint "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.", azaz Matolcsy szavaival összhangban hosszabb ideig a most kialakított 1,35%-os szinten tervezi tartani az alapkamatot az MNB. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a mai kamatdöntési közleményt (kiemelések tőlünk).
A Portfolio konszenzusában jelzett 10 helyett 15 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját a Magyar Nemzeti Bank. Holnaptól így már 1,35 százalékon áll az alapkamat, ami természetesen új történelmi rekordot jelent. A piacot leginkább a jegybank új iránymutatása érdekli, amit Matolcsy György fél hármas sajtótájékoztatójából, illetve a háromkor publikálandó jegybanki közleményből ismerhetünk majd meg.
Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyarország a változó világban című könyv bemutatóján mondott beszédében az ország testőreinek nevezte a dialóguskötetben megszólaló három szereplőt. Emellett három, szerinte Magyarországot támadó személyt is megnevezett.
A panaszos eseteket és az esetleges hitelkiváltásokat leszámítva véget ért a devizaalapú hitelek elszámolása és forintosítása. A végeredmény: 11%-kal van kevesebb banki tartozása a lakosságnak, mint a folyamat legelején, a sokat szidott devizahitelek 93%-a viszont eltűnt. A legfrissebb számok bemutatása mellett röviden összefoglaljuk, mi is történt a rendkívül eseménydús elmúlt másfél évben, amely 2013 novemberében azzal kezdődött, hogy a kormány a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Matolcsy György jegybankelnök is felszólalt Orbán Viktor mai évértékelője előtt. Az elmúlt évek folyamatos dicséretén kívül elmondta: mostantól a jegybank stabilizátor szerepet akar majd betölteni. Nem először hallunk ilyen üzentet a jegybank részéről, de a pontos értelmezése egyelőre nem világos.
Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.
Gőzerővel készül a bedőlt vállalati projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok megvásárlására, vagyis a bankok vállalati mérlegének részleges megtisztítására az MNB új "rossz bankja", vagy ahogy az MNB szereti hívni: eszközkezelője. A hivatalos nevén MARK Zrt. működésének számos részlete azonban egyelőre kidolgozatlan - derül ki az IMF nemrég közzétett jelentéséből. Az angol nyelvű dokumentum alapján úgy tűnik: a jegybanki eszközkezelő professzionális vásárlóként, kezdetben ugyan jegybanki pénzből működne, de piaci elvek alapján vásárolna. A bankok számára talán legfontosabb, árazási kérdésekben az IMF szintén piaci megközelítést szorgalmaz, és jónak tartaná az eszközkezelő későbbi privatizációját is.
Újabb bankot venne a magyar állam? A Figyelő értesülései szerint Lázár János támogatná a Sberbank megvásárlását, a Magyar Fejlesztési Bank bele is kezdett a bank átvilágításába. A hírek szerint azonban Matolcsy erősen ellenáll, ez pedig komoly gátat szabhat a kormányzati törekvéseknek.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
