Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyarország a változó világban című könyv bemutatóján mondott beszédében az ország testőreinek nevezte a dialóguskötetben megszólaló három szereplőt. Emellett három, szerinte Magyarországot támadó személyt is megnevezett.
A panaszos eseteket és az esetleges hitelkiváltásokat leszámítva véget ért a devizaalapú hitelek elszámolása és forintosítása. A végeredmény: 11%-kal van kevesebb banki tartozása a lakosságnak, mint a folyamat legelején, a sokat szidott devizahitelek 93%-a viszont eltűnt. A legfrissebb számok bemutatása mellett röviden összefoglaljuk, mi is történt a rendkívül eseménydús elmúlt másfél évben, amely 2013 novemberében azzal kezdődött, hogy a kormány a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Matolcsy György jegybankelnök is felszólalt Orbán Viktor mai évértékelője előtt. Az elmúlt évek folyamatos dicséretén kívül elmondta: mostantól a jegybank stabilizátor szerepet akar majd betölteni. Nem először hallunk ilyen üzentet a jegybank részéről, de a pontos értelmezése egyelőre nem világos.
Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.
Gőzerővel készül a bedőlt vállalati projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok megvásárlására, vagyis a bankok vállalati mérlegének részleges megtisztítására az MNB új "rossz bankja", vagy ahogy az MNB szereti hívni: eszközkezelője. A hivatalos nevén MARK Zrt. működésének számos részlete azonban egyelőre kidolgozatlan - derül ki az IMF nemrég közzétett jelentéséből. Az angol nyelvű dokumentum alapján úgy tűnik: a jegybanki eszközkezelő professzionális vásárlóként, kezdetben ugyan jegybanki pénzből működne, de piaci elvek alapján vásárolna. A bankok számára talán legfontosabb, árazási kérdésekben az IMF szintén piaci megközelítést szorgalmaz, és jónak tartaná az eszközkezelő későbbi privatizációját is.
Újabb bankot venne a magyar állam? A Figyelő értesülései szerint Lázár János támogatná a Sberbank megvásárlását, a Magyar Fejlesztési Bank bele is kezdett a bank átvilágításába. A hírek szerint azonban Matolcsy erősen ellenáll, ez pedig komoly gátat szabhat a kormányzati törekvéseknek.
Az állami tulajdonú bankok, köztük az MKB további tőkeinjekcióra szorulnak annak érdekében, hogy a reprivatizációhoz egészségessé tegyék őket - jelentette ki Matolcsy György a Reuters beszámolója szerint a European Economics and Financial Centre eseményén Londonban. A kijelentés azért érdekes, mert a szeptemberi adásvétel környékén még 300 milliárd forint körüli tőke volt a bankban, ami több mint duplája lehetett a szükségesnek. Matolcsy a kamatcsökkentés és a forintárfolyam témájában is beszélt Londonban, erről külön cikkünk:
Addig folytatja az MNB a ma újrakezdett kamatcsökkentési sorozatot, amíg a 3%-os, de rugalmassá tett inflációs célkövetés rendszere ezt megengedi - hangsúlyozta a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, az MNB elnöke. Az említett rugalmas rendszer azt jelenti, hogy a jegybank a 3%-os inflációs cél körül már előretekintve is kap egy +/- 1 százalékpontos toleranciasávot, azaz a kamatdöntéseinél a lehetséges mozgástér lényegesen kibővült - ezt már Balog Ádám jegybanki alelnök jelentette be. A másik alelnök pedig a 32 ezer főnyi Quaestor-kötvény károsult kapcsán hangsúlyozta azt a jegybanki álláspontot, hogy a 152 milliárd forintnyi fiktív kötvénnyel rendelkezőt (is) a BEVA-nak kell kártalanítani a Quaestor-csoportnál várható vagyonzárból befolyó pénzek elégtelensége esetén. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy a pénzügyi szektor más szereplői kaphatnak a nyakukba egy újabb terhet, igaz a jegybanki vezetők szerint a BEVA számára a pótbefizetés több évre elosztva jelentkezhet majd.
Fontosabb részletek
A pénzügyi felügyelet felelősségét firtatta Kupa Mihály és Bod Péter Ákos volt pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök azon a panelbeszélgetésen, amely a mai HBLF pénzügyi csúcstalálkozón került sorra és az elmúlt hetekben kirobbant brókerbotrányokkal kapcsolatos véleményeket összegezte. Kupa Mihály volt pénzügyér Varga Mihály jelenlegi pénzügyi tárcavezetőnek is beszólt azzal, amikor azt firtatta, hogy az ő adójából is fizeti az állam a lakossági állampapírok megemelt kamatprémiumát a brókerbotrányok árnyékában.
A Magyar Nemzeti Bank 500 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Növekedési Hitelprogram Plusz (NHP+) konstrukciót, amellyel a jegybank célja a Növekedési Hitelprogramból kiszoruló mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek javítása - derült ki az MNB legfrissebb közleményéből.
Márciustól újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - jósolták a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó keddi kamatdöntő ülés után londoni pénzügyi elemzők.
A kis- és középvállalkozásoknak egyértelműen kedvező, a bankoknak enyhén pozitív, a Magyar Nemzeti Banknak enyhén költséges - foglalható össze véleményünk az MNB szerdán bejelentett, NHP+ elnevezésű programjáról. A legnagyobb kérdést azonban csak a következő hónapok döntik el: az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e végre látható fordulatot hoznia a kkv-k hitelpiacára? Gyakorlati példán szemléltetjük, mi várható a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésétől az egyes hiteleknél. A keresleti volumen ösztönzésén keresztül lehet kedvező hatása a programnak, amely egyébként jegybankoktól szokatlan kockázat-átvállalást tartalmaz.
Elindítja a Magyar Nemzeti Bank az NHP+ elnevezésű programot a kkv-hitelezés erősítésére - jelentette be a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján Matolcsy György. Nem a korábbi hírekben szereplő nagyvállalatokra terjesztik ki a Növekedési Hitelprogramot, hanem azokra a kkv-kra, amelyek eddig túl kockázatos ügyfelek voltak a bankok számára ahhoz, hogy a programban előírt legfeljebb 2,5%-os banki kamatmarzs mellett érdemes legyen őket hitelezni.
Fontosabb részletek
Holnap délelőtt 10 órakor megtudhatjuk a részleteket arról, hogyan tervezi kiterjeszteni az MNB a Növekedési Hitelprogramot.
Magyarországon még nem érte el az alapkamat a nulla százalékot és valószínűleg nem is fogja a közeljövőben, így van még lehetőségünk az alapkamaton keresztül is lazítani a monetáris kondíciókat - jelentette ki a köztévé ma reggeli adásában Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója - aki nem tagja a kamatdöntő Monetáris Tanácsnak - Reuters szerint úgy fogalmazott: a közeljövőben lehet, hogy szükség lesz a lazításra.
Vagy a folyósítások estek vissza nagyon, vagy a törlesztések gyorsultak fel, a lényeg, hogy mindössze 17 milliárd forinttal nőtt a Növekedési Hitelprogramban kihelyezett hitelek állománya január folyamán, ami azt mutatja, hogy a program igencsak döcögött az év első hónapjában.
A jegybanki világon át az eurózóna tökéletlenségén keresztül a megváltozott monetáris politikai kihívásokig mindenről szó volt a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy konferenciájának délutáni panelbeszélgetésén. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint új lehetőséget jelent a megváltozott környezet hazánk számára, míg Matolcsy György számára - saját elmondása szerint - az volt a tanulság, hogy még több nem konvencionális megoldásra van szükség a világban.
Nem kétséges, hogy a lefelé mutató inflációs kockázatok intenzívebbek, mint a felfelé mutatóak, de nem kell most "ugranunk" a kamatok terén - fejtette ki meglátását az MNB mai Lámfalussy Sándor konferenciája keretében a Reutersnek Pleschinger Gyula. A konferencián Matolcsy György jegybankelnök tartotta a nyitóelőadást.
Folyamatosan törnek előre az orosz rohamcsapatok.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
